Borszőlő fajták

A tramini könnyű, friss, aromás fehérbort adó szőlőfajta. A muskotály fajta rokonának tartják. A tramini szőlőből készült bor egy különleges és aromás ital, melynek alapját a Tramini szőlőfajta adja. Ez a szőlőfajta eredetileg Alsáciában, Franciaországban honos, de elterjedt más európai régiókban és az Újvilág borászataiban is.

A zenit szőlőből készült bor egy viszonylag fiatal, fehér szőlőfajtából előállított ital. A zenit szőlőmagvait a kékoportól és az ezerjójútól keresztezték, és az 1980-as években hozták létre Magyarországon. A zenit fajtát elsősorban a könnyű és friss fehérborok előállítására használják.

A zöld veltelini Magyarországon a soproni borvidék vezető fehérszőlő fajtája. Valószínűleg osztrák eredetű, hiszen Ausztria területének egynegyedén, 13 000 hektáron termesztik ezt a kiváló fajtát. A legfrissebb genetikai vizsgálatok szerint a zöld veltelini a tramini és a St. Georgen fajták természetes kereszteződése.

A Dél-Afrika büszkesége, a Pinotage, 1920-ban született, amikor a pinot noir és a közönséges dél-francia fajta, a cinsaut kereszteződött, ám sem az egyik szülőjére sem hasonlít.

A Primitivo egy fekete héjú borszőlő fajta.  A szőlőből jellemzően robusztus vörösbort készítenek.

A Sangiovese Olaszország legelterjedtebb kékszőlő fajtája, mely bár az ország minden részén megtalálható, leginkább a félsziget középső területein honos.

A tempranillo szőlő egy kiváló minőségű bort adó fajta, amely nevét a "korai" jelentésű "temprano" szóból kapta, utalva arra, hogy a többi vörösbor szőlőfajtához képest korábban érik.

A Vernaccia egy fehér szőlőfajta, amelyet sok olasz borban megtalálható. Megállapítást nyert, hogy a Vernaccia szőlőnek sok klónváltozata van