Termék leírás
Jellegzetesen fűszeres, zamatos, rubin színű bor, melynek illatjegyeiben jól felismerhető a szilva és az erdei szeder. Fogyasztását pörköltekhez, grillezett húsokhoz és vadételekhez ajánljuk.
Cabernet sauvignon szőlőről
A cabernet sauvignon az egyik legismertebb és legelterjedtebb kékszőlő fajta a világon. Az eredetileg Franciaországból származó bordeaux-i régióból indult el útjára, de hamarosan meghódította a világ legfontosabb borvidékeit is. E rendkívül népszerű szőlőfajta elterjedése és sikere jól mutatja, hogy szinte minden jelentős bortermelő országban megtalálható, és a borászok körében rendkívül kedvelt.
A cabernet sauvignon különlegessége abban rejlik, hogy a világ különböző tájain, klímájában és talajában is kitűnő minőségű borok készíthetők belőle.
A cabernet sauvignonból készült borok jellegzetesen erőteljes és testesek, rendkívül markáns tanninokkal és mély, gazdag gyümölcsös ízvilággal rendelkeznek. Az ízükben gyakran fellelhetőek a fekete ribizli, fekete cseresznye, valamint a fűszeres jegyek, mint a zöld bors és a vanília, ami hozzáad egy komplex és elegáns dimenziót ezeknek a kivételes boroknak.
A cabernet sauvignon relatíve fiatal szőlőfajta, mely a bordeaux-i cabernet franc és sauvignon blanc kereszteződéséből származik, és első említése a 17. századra tehető délnyugat-franciaországi eredetű. Annak ellenére, hogy a 20. században világszerte a legnagyobb területen telepített szőlőfajtává vált, vezető szerepét az 1990-es évek elején a merlot fajta telepítései követték.
A cabernet sauvignon sikere részben az egyszerű termesztési folyamatoknak köszönhető, hiszen vastag héja ellenállóvá teszi a rothadásnak, míg a kemény fás részek jól tűrik a fagyot. A belőle készült borok pedig kitűnnek a jó struktúrájukkal és a jól felismerhető karakterükkel. A cabernet sauvignon egy igazi ikonikus szőlőfajta, amely világszerte meghatározó szerepet játszik a borászatban.
Feind pincészet története
A borászatot Feind Lajos alapította 1995-ben, amikor a Balaton partján 14 hektár szőlőt vásárolt. Innen indult a szőlőgazdálkodás és ezt vitte tovább a borászat irányába. 20 év alatt 130 hektárra bővítette szőlőterületét. A szőlőültetvények legnagyobb része Balatonfőkajáron az Öreg-hegyen található, ezen kívül Balatonvilágoson, Balatonaligán és Balatonfüreden is vannak területei, minden ültetvényük a Balatonfüred-Csopaki borvidékhez tartozik.
2019. januárjában Feind Lajos a borászat vezetését fiára Feind Zoltánra, valamint Bacskai István ügyvezetőre bízta. Az új vezetők megítélése szerint a Feind borászati üzem már rég kinőtte magát, ezért Balatonfőkajár határában egy 2 000 m2-es borászati üzemet álmodtak meg. Ez egy komplett beruházás volt, tehát a szőlőfeldolgozástól, a présekig, a palackozó üzemen át ma már minden egy helyen található.
Balatonfüred-Csopaki borvidék
A Balatonfüred-Csopaki borvidék Magyarország Dunántúli régiójában található, elterülve a Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, körülbelül 2150 hektáron. A területet lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák jellemezik, amelyek kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre. A borkultúra gyökerei egészen a római időkig nyúlnak vissza, de igazán a Pannóniában már régebben ismert szőlőművelés fejlődött ki Probus császár idejében. Az Árpád-házi királyok korában a régió fontos királyi és egyházi birtokokkal rendelkezett, például I. Szent István 1018-ban Balatonfüred-Csopaki szőlőket ajándékozott a Veszprém-völgyi apácamonostornak. A tihanyi bencés apátság is jelentős szerepet játszott a borvidék fejlődésében, irányítva a környező településeket. A török idők végvári csatározásai és az azokkal járó pusztítások sajnos meggyérítették a szőlőművelők számát és csökkentették a szőlőterületet. Az 18. században azonban újra fellendült Balatonfüred fejlődése, és a 19. század közepére a Balaton "fővárosává" vált, ahol a vármegyei és az országos előkelőségek kiváló fehér borok társaságában találkoztak és szórakoztak bálok és ünnepek alkalmával. Balatonfüred-Csopaki borvidék életében kiemelkedő szerepet játszik Balatonfüred városa, amely 1987 óta viselheti a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa címet. A szőlőfajtákat hagyományosan alacsony tőkeformákon termesztették, de a legújabb szőlőtermesztési szabályok már minimum 3300 tő/hektár telepítési sűrűséget írnak elő. A borvidéki szabályozás a maximális 100 hl/ha seprős újbort engedélyezi, míg a Csopak OEM boroknak sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük. A dűlős borok, jégborok és késői szüretelésű borok csak kézi szürettel készülhetnek, hangsúlyozva a tradíciót és a minőség iránti elkötelezettséget. Ezen szabályok mellett a Balatonfüred-Csopaki borvidék a magas minőségű borok és a terület egyedi karakterének megőrzésére törekszik, hozzájárulva ezzel Magyarország gazdag borkultúrájához.
