Frittmann pincészet története
A Frittmann Pincészet Magyarországon, Kunság területén található, és a Frittmann család nevéhez kötődik. Az alapító Frittmann József évtizedekkel ezelőtt hagyományos kisborászatot alapított, melyet később fia, Frittmann Zoltán továbbfejlesztett és modernizált.
A pincészet a Kunsági borvidék kiváló termőterületein helyezkedik el, ahol a talaj és a klíma ideálisak a szőlőtermesztéshez. A Frittmann Pincészet területe a Kecskeméti-síkság dombjain terül el, ahol a fehér és vörös szőlőfajták egyaránt megtalálhatók. A pincészet fő hangsúlyt fektet a hagyományos magyar fajták, mint például a Kékfrankos, Kadarka és Cserszegi Fűszeres, termesztésére és borkészítésére.
A Frittmann borokat széles skálán kínálja, beleértve a könnyed és friss fehérborokat, a karakteres vörösborokat, valamint az édes és száraz borokat is. Az évente változó évjáratok és a környezeti változások hatásait a pincészet szakértői kihasználják a borok sajátos jellegének kialakításában.
A pincészet elkötelezett a minőség és a fenntarthatóság iránt. A szőlőművelésben és borászatban a környezetvédelmi és fenntartható mezőgazdasági elvek vezérlik munkájukat. A modern technológiák és a hagyományos borászati módszerek egyensúlyát keresik a borok előállítása során.
A Frittmann Pincészet látogatóközpontja kiváló lehetőséget kínál a borok megismerésére és kóstolására. A vendégek számára borkóstolók, pincebejárások és szakértői bemutatók állnak rendelkezésre. A családias környezet és a pincészet barátságos légköre hozzájárul a látogatók kellemes élményéhez.
A Frittmann Pincészet a magyar borászati színtér fontos alakítójává vált, és borai révén hozzájárulnak a Kunsági borvidék hírnevéhez. A családi vállalkozás eredményesen ötvözi a hagyományokat a modern borászati kihívásokkal, létrehozva egyedi és karakteres borokat.
Kunsági borvidék
A Kunsági borvidék Magyarország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, elhelyezkedése a homokos talajú Alföldön található. A borvidék 2007-ben adta az év Bortermelőjét, Frittmann János soltvadkerti borász személyében. A terület talaja főként homok és lösz, de megtalálható a Gödöllői-dombság déli részén kötött talaj is. A borvidék klimatikus viszonyai csapadékban szegények, a nyár napos és forró, míg a tél hideg és száraz. A terület 27 903 hektáros, nyolc körzetre tagozódik, és összesen 96 települést foglal magában. A borvidéket 68 hegyközség alkotja, ahol körülbelül 200 000 tonna szőlőt szüretelnek és bort készítenek. A Kunsági borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek, közülük a legnagyobb területen az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling található. A fehér borok harmonikus összetételűek és könnyedek, míg az egyetlen őshonos kékszőlő, a kadarka, rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos borokat kínál. Az utóbbi években a borvidék komoly, tartalmas fehér- és vörösborokat is felvonultat, valamint a divatos rosé borokkal is sikeresen szerepel a nemzetközi borversenyeken.