Geszler pincészet története
A Geszler pincészet közel 40 hektáron gazdálkodik, negyedik generáció óta Móron. Mór remek helyen fekszik, az egyik legjobb adottságú borvidéke Magyarországnak, a Vértes és a Bakony hegység között elterülő Móri árokban a Közép-Dunántúlon. Sokféle szőlővel foglalkoznak, mint például a Móri borvidék egyik büszkeségével, az Ezerjóval, továbbá Zenittel, Királyleánykával, Zöld veltelínivel, Chardonnay-val, Irsai Olivérrel, Kékfrankossal és a legfiatalabb telepítésükkel az Olaszrizlinggel.
Geszler borok sváb szorgalommal, nagy gondossággal és szeretettel készülnek. Móri, megyei, országos és nemzetközi sikerekkel.
Móri borvidék
A Móri borvidék, Magyarország 22 borvidéke közül talán a legkisebb, ugyanakkor a leginkább elismert borászati régiók közé sorolható. Gazdag múltja egészen a történelmi időkig nyúlik vissza, azonban a bortörvényünk csak 1996-tól nevesíti Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású területeit. Ezen települések a Vértes és a Bakony völgyében elhelyezkedő területeken már évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak a szőlő- és bortermelésben. A szőlőművelés és a borkészítés hosszú időn keresztül az itt élő emberek életének természetes ritmusához igazodott, számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány kapcsolódott hozzá. A második világháborút követően, noha a soproni és a móri borvidékek rendelkeztek a legjobb állapotú szőlőkkel az országban, az egyéni borosgazdákra nehéz időszak köszöntött be a beszolgáltatási rendszer és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az 1949-ben alapított Móri Állami Gazdaság, majd a 1950-ben megalakult móri Szőlészeti Kutatóintézet a szocialista időkben vált jellemzővé, mely során nagyüzemi szőlő- és bortermelés dominált. A Móri borvidék borai főként fehérborok, a meghatározó fajták közé tartozik az ezerjó, leányka, tramini, rizlingszilváni, zöld veltelini és az ezerfürtű. Az ezerjó, ma már hungarikumként ismerve, a 19. századi filoxéravész után lett a borvidék fő szőlőfajtája. A móri borok jellemzően kemények és későn érnek be teljes potenciáljukkal, harmadik évüktől válnak igazán egyedivé. Kedvező időjárás mellett az aranysárga szőlőfürtök csodálatos zamatot hoznak létre. A móri borok férfias jellegüket a magas savtartalomnak köszönhetik, de mértékletes fogyasztás esetén nem okoznak fejfájást vagy másnaposságot, ahogy azt a mondás is tartja: "a móri bor meszes, aki issza eszes". Ezen borok mésztartalma más magyarországi borokhoz hasonlóan átlagos, de a magas savtartalomnak köszönhetően különleges ízvilágot kínálnak.
