Az idei év új Ikon terméke - Sauvignon Blanc 2023. A bor különleges aromájú, citrusos, trópusi gyümölcsök jegyeit hordozza, nagyon friss, üde, zamatos.
Sauvignon blanc szőlőről
A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget és hamar érik. Ez azért volt fontos, mert ezt a sauvignon blanc az egyik legismertebb fehérborszőlő-fajta a világon, különlegességét az aromatikus fehérborok között tartják számon. Franciaországból, a Loire völgyéből és Bordeaux környékéről származik, de legkiválóbb borai az eredeti hazáján kívül Új-Zélandon készülnek. Emellett Chilében, Dél-Afrikában és Magyarországon is elismert minőségű termékeket állítanak elő belőle. A 22 magyar borvidék közül 20-ban megtalálható, a két kivétel a Nagy-Somlói és a Tokaji borvidék. A sauvignon blanc neve a francia "sauvage" (vad) és "blanc" (fehér) szavakból ered. Bár gyakran egyszerűen csak sauvignonnak nevezik, fontos megjegyezni, hogy a sauvignon valójában egy gyűjtőnév, és több változatát is magába foglalja, a sauvignon blanc pedig csak egyike ezeknek. A sauvignon blanc-ból készült borok jellegzetesen szárazak, zöldessárgák, különleges illat- és ízvilággal rendelkeznek. A hosszas, legalább 3-4 éves fahordós érlelés nem előnyös számára, inkább az acéltartályos erjesztés és érlelés hozza ki belőle a fajtakaraktereket. Fiatal borai élénk savúak, erőteljes ízvilágúak, és vegetális jegyeket mutatnak. Az illatát gyakran a frissen lenyírt fű, csalán, paprika, méz, piskóták, ananász, mangó, spárga, petrezselyem, tárkony, egres, rózsaszínű pomeló, mézdinnye és virágok (fehér rózsa, citrusvirágok) karakterisztikus jegyei alkotják. A sauvignon blanc fogyasztását általában 8–10 °C-on ajánlják, kiváló kísérője halaknak, tengeri ételeknek, pikáns fűszerezésű ételeknek, szárnyasoknak, kecskesajtnak és spárgának.szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.
