A rajnai rizling egy németországi eredetű fehérborszőlő-fajta, mely világszerte az egyik legelterjedtebb, és Magyarországon is rendkívül népszerű. Ezt a fajtát először egy 1348 körüli elzászi forrás említi Rüsseling néven. A híres német botanikus, Hieronymus Bock (1498–1554) 1546-os kiadású Füveskönyvében is megemlíti, hogy a Rissling nevű szőlő a Mosel és a Rajna mentén, valamint Wormsban terem. Az osztrák Wachau borászai is magukénak mondják a rizling eredetét, mivel a borvidék Ritzling nevű hegyét már 13. századi írások is említik. Habár ez nem egyértelmű bizonyíték, nem mond ellent a korábbi említéseknek. A késő középkorban sok kelet-közép-európai fajta vándorolt nyugat felé, és honosodott meg Franken területén, a Felső-Rajna völgyében, valamint Nyugat-Svájcban. A rajnai rizling bora kemény, de finom savakkal rendelkezik, extrakttartalma magas, illat- és zamatanyag-tartalma gazdag. Cukortartalma általában közepes, de ez változhat. A termőhely és a feldolgozás módja alapján a rajnai rizling sokarcú lehet, kínálva könnyű, vékony, savas boroktól egészen a testes, nagy cukortartalmú csemegeborig terjedő skálát.