A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék, Somogy vármegye egyetlen borvidéke Magyarországon. Balatonboglár központú területe hat hegyközséghez és 37 településhez tartozik, főleg a Balaton déli partján, de Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is része a borvidéknek. A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének kétharmada fehér, a maradék rész kék szőlő. A területen a pezsgőkészítés is kiemelkedő szerepet játszik. A borvidék természetföldrajzilag négy részre osztható: a Marcali-hát, Külső-Somogy, a Kapos folyó völgye fölött emelkedő észak-zselici dombok és Csurgó környéke. Az éghajlat hűvös, csapadékos és erősen szeles. Külső-Somogy északnyugati részén 180–300 méter magasságú hátak húzódnak, melyek Balaton felé eső pereme meredek, lépcsős. Ezen terület keleti részén vastag lösztakaró található, mely a jégkorszakban települt rá a tengeri és alsó- és felső-pannon üledékekre. A Zselic északi részén emelkedő dombok kiváló mikroklímát biztosítanak a szőlőtermesztéshez, mivel kilógnak a folyó okozta párából. A talaj itt is vastag lösztakaróból áll, agyagbemosódásos barna erdőtalajok dominálnak. Csurgó, a borvidék legdélnyugatabbi települése, három tájegység találkozásánál fekszik. Az északnyugati Öreghegy és Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb részét alkotja, míg a Zákány-őrtilosi-dombság peremvidéke, Belső-Somogy sík homokhátai és a Dráva egykori medrének magaspartja határolja.